A szakszervezeti oldal a tanácsban
	Klikkbank ajánlata
	További gazdasági hírek További pénzügyi hírek
	Fórum
	Mondja el véleményét a gazdasági fórumokon!

Erőteljes kommunikációt indított az MNB az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon a jelenleg zajló bértárgyalásokra, a kisebb béremelési javaslat érdekében - mondta az [origo]-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.

Oblath Gábor például a Népszabadságban közölt cikkében érvelt amellett, hogy a jelenlegi inflációs környezetben, amikor minden esély megvan a gyors csökkenésre, különösen fontos, hogy a bérmegállapodások során reális megegyezés szülessen.

Magas bérkiáramlásra kamatemeléssel léphet az MNB 

Az infláció szempontjából a legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy az árak egyszeri megemelkedése tartósan magasabb inflációs várakozásokhoz vezethet. Márpedig, ha a munkavállalók nem bíznak abban, hogy az infláció visszatér az árstabilitásnak megfelelő szint környékére, a megfigyelt magasabb inflációra alapozott bérköveteléssel lépnek fel - vélekedik a monetáris tanács a legutóbbi kamatdöntő üléséről készült jegyzőkönyvében. Ebben az esetben a nominális bérpálya elszakadhat a termelékenység-növekedéstől, ami a vállalatokat végül nagyobb ütemű áremelésekre kényszerítheti.

Amennyiben ugyanis a bérkövetelések a magasabb inflációhoz alkalmazkodnának, úgy a várakozások kezelése érdekében a monetáris politika szigorítással lenne kényetlen reagálni, amivel szinte mindenki rosszul járna.

A gazdaság teljesítményéhez, illetve az infláció egyébként várható csökkenéséhez igazodó bérmegállapodás és enyhülő inflációs várakozások esetén kollektív nyereség realizálható (magasabb növekedés és foglalkoztatottság, alacsonyabb infláció mellett), ellenben a múltbeli gyors áremelkedést előrevetítő várakozások esetén mindenki veszíthet Oblath szerint.

A jegybankár szerint hamisak a bérek gazdasági fejlettséghez viszonyított lemaradásáról szóló hírek. Egyrészt 2001 és 2006 között a bérek 18 százalékponttal gyorsabban nőttek a termelékenységnél, s ezt az idei csökkenés is legfeljebb 13 százalékpontra szűkíthet. Az országok közötti egybevetésre kevéssé alkalmas mutatók (például a bruttó bérek) alapján alakulhat ki olyan benyomás, hogy a hazai bérek fejlettségi szintünkhöz mérten le vannak maradva.

A makroszintű nemzetközi összehasonlításra alkalmas kereseti mutató, a nemzeti számlák szerint értelmezett munkavállalói jövedelem színvonala azonban nem jelez bérlemaradást - írja a szerző, aki rámutat: az egy főre jutó munkavállalói jövedelem és az egy főre jutó (vásárlóerő-paritásos) GDP között igen szoros kapcsolat van, és eszerint a magyar bérek kicsivel a "trend" fölött találhatók.

Nem eszik azért olyan forrón a kását

A jegybank inflációs céljának (3 százalékra szeretnék leszorítani a fogyasztói árak emelkedését) elérése szempontjából tartja veszélyforrásnak a magasabb béremelési ajánlatot. Török szerint ugyanakkor nem kell arra számítani, hogy bármilyen ajánlás is lesz, az esetleg azonnali kamatemelést váltana ki a jegybank részéről.

A hirtelen kamatemelésnek azért is kicsi az esélye az elemző szerint, mert a béremelkedés valós üteméről csak jövőre lehet majd meggyőződni. Török egyébként úgy véli, hogy a bérajánlási sáv közepe valahol a 7 százalék körül lehet, míg a jövőre várható éves átlagos infláció 5 százalék körül várható. Egy ilyen megállapodás az elemző szerint enyhén negatív inflációs szempontból, az MNB e mellett azonban még teljesítheti inflációs célkitűzését.

A közszférában már megállapodtak a bérekről

Átlagosan öt százalékkal emelkednek a közszférában a bérek - közölte december 4-én Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető tanács ülésén a kormány egyezségekre jutott a szakszervezetekkel, az önkormányzatok pedig nem emeltek kifogást az egyezség ellen - foglalta össze Csizmár Gábor a történteket. Mint mondta, január elsején átlagosan ebben az arányban emelkedik a köztisztviselők illetményalapja és a közalkalmazotti bértábla tételei is, mégpedig úgy, hogy - a kiegyenlítés céljával - ennek során figyelembe veszik az adójóváírás módosító hatásait is.

A közszférában elért jövő évi bérmegállapodás gyorsíthatja a magyarországi pénzügypolitikai enyhítést - olvasható a Dresdner Kleinwort (DKIB) elemzésében. A befektetési szolgáltató szerint a megállapodás kedvező a Magyar Nemzeti Bank szempontjából, mivel valamelyest enyhíteni fogja a Monetáris Tanácsnak az inflációs és a béremelési várakozásokkal kapcsolatos aggodalmait, és azokat az aggályokat is, hogy a kormány nem lesz képes tartani a közszféra két évre szóló reálbér-befagyasztását, amit a 2006-os konvergencia-programban vállalt.

 Az elemzés szerint az 5 százalékos nominális béremelés reálértékben változatlan, vagy kis mértékben csökkenő bérszintet jelent. A Dresdner-elemzés kitér arra is, hogy a megállapodás nem érinti ugyan közvetlenül a magánszektort, ahol általában gyorsabb a béremelkedés, az egyezség mégis "jó irányba tett fontos lépés".

Az általános béremelési tárgyalások viszont még folyamatban vannak, bár  a szakszervezetek engedtek korábbi maximális, 10 százalékos béremelési követelésükből. A szakszervezetek jelenleg elfogadhatónak tartanák a 9 százalékban maximált béremelést - derült ki az Országos Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén. A munkáltatói oldal a sáv felső szélét 6 százalékban állapítaná meg, így újabb tárgyalások jönnek.