Simor András MNB-elnök
	Simor a költségvetési hivatalról
	Az elnök szerint jó lenne, ha a pártok - ha már megszavazzák a felállítását - nem hagynák figyelmen kívül a költségvetési hivatal véleményét. Másfelől üdvös volna, ha az intézménynek több jogosítványa lenne, mint a nyilvánossághoz való fordulás. A költségvetési hivatal felállítása hozzájárulna a magyar befektetéeksre számolt kockázati felár csökkenéséhez, és növelné a választási, illetve a választási évek előtti költségvetések hitelességét. A költségvetés idei és jövő évi alakulásáról egyébként nincs lényegi eltérés az MNB és a Pénzügyminisztlrium megítélése között.
	Klikkbank ajánlata
	Intézze pénzügyeit az interneten!
	További hírek
	Az MNB honlapja További gazdasági hírek További pénzügyi hírek
	Fórum
	Ti mit tennétek a költségvetéssel, állammal? További gazdasági fórumok

A monetáris tanács hétfői ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 7,50 százalékos szintjét - jelentette be honlapján megjelent közleményében a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak.

Hosszú és elmélyült vita után viszonylag egyértelmű döntés eredménye a tartás - mondta Simor András MNB-elnök hétfői sajtótájékoztatóján. A másik opció a 25 bázispontos vágás volt. A tanács legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot, 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

A kamatok tartását a jelentősen emelkedő inflációs prognózis, valamint a prognózis elkészítése óta tovább gyengülő forint, emelkedő olajárak, növekedő kockázati felárak befolyásolhatták leginkább - reagált a döntésre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hozzátette, legkorábban februárban várható kamatcsökkentés, de az inflációs kockázatok és a piaci kondíciók további romlása tovább is halaszthatja.

Korrigált inflációs várakozás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2007-ben éves átlagban 7,9 százalékos inflációt vár, szemben az augusztusban prognosztizált 7,6 százalékkal. A jegybank jövőre 5 százalékos átlagos éves drágulást valószínűsít, míg korábban 4,5 százalékot várt - derül ki a jegybank hétfőn közzétett inflációs jelentéséből.

A monetáris tanács szerint az infláció a következő két évben fokozatosan csökken a 3 százalékos árstabilitási szintre. Emögött elsősorban a kormányzat kiigazítási programjával összefüggő keresletszűkítő politika áll. Nem lehet ugyanakkor kikerülni a kívülről érkező hatásokat, amelyek a korábban gondoltnál hosszabb ideig befolyásolják az árak alakulását.

Mindezek hozzájárulhatnak az inflációs várakozás maga szinten való megragadásához. A monetáris tanács ezért különös figyelemmel kísér minden ezt elősegítő jelenséget, köztük a jelenleg is folyó, a jövő évre vonatkozó bérekről szóló tárgyalások kimenetelét.

A bérvárakozások Simor szerint az alappályát egyelőre nem befolyásolják, de növekvő, felfelé mutató kockázatokat hordoznak. A tanács azt is figyelembe vette, hogy a jelzáloghitel-válság miatt bekövetkezett globális turbulenciák utáni stabilitás csak átmenetinek tűnik - annak ellenére, hogy korábban úgy látszott: a folyamatok visszatérnek a "rendes" kerékvágásba.

Ugyancsak változik a nyers élelmiszerek áraival összefüggő előrejelzés. Korábban ezt átmeneti, gyors lefutású jelenségnek tartották a jegybank szakemberei, a mostani inflációs jelentés szerint azonban beépült az alappályába az ezzel kapcsolatos kockázatok egy része. Alapvetően ez okozza, hogy a jegybank a 2009-es átlagos inflációt 2,4 százalékról 3,0 százalékra húzta.

Lassan gyorsuló növekedés

A részletes prognózis szerint 2008 első negyedévében 6,3 százalékra, a második negyedévében 5,4 százalékra, a harmadik negyedévben 4,6, a negyedik negyedévében pedig 3,5 százalékra csökken az pénzromlás üteme. Az MNB szerint 2009 első negyedévében 3,1, míg az év végére 2,9 százalékra mérséklődik a fogyasztói árak növekedési üteme.

A gazdaság növekedési üteme az idén 2 százalék alatt maradhat, majd 2009-re is csak fokozatosan gyorsul 3 százalék fölé - jegyzi meg az MNB. Az előrejelzés szerint az idén a GDP 1,6 százalékkal bővül, szemben az augusztusban várt 2 százalékkal. Jövőre 2,4 százalékos növekedést prognosztizálnak a korábban közölt 2,7 százalékkal szemben, 2009-re pedig 3,4 százalékról 3,2 százalékra csökkentették a növekedés várható ütemét.

[origo]