Az 1 és 2 forintos érmék kivonása 2008-ban, illetve az áruk fizetendő végösszegének kerekítése nem okozott áremelkedést, ugyanakkor meg lehet takarítani ezzel az érmék évi 1,5 milliárd forintos gyártási költségét - mondta Leszkó Erika, a Magyar Nemzeti Bank szakértője pénteken, az MNB rendezvényén, ismertetve az MNB-szemlében megjelent cikkét.
![Forrás: [origo]](/i/0801/20080110penz1fori16.jpg "Forrás: [origo]")
Mikroköltségek mikrovállalatoknakSzemélyi kölcsön csak egy kattintásra!
Az 1 és 2 forintos érmék kivonásának hátterében az állt, hogy vásárlóértékük az elmúlt évek során olyannyira lecsökkent, hogy az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használták vásárlásaik során - jelezte az MNB szakértője. Érdekességként hozzátette, hogy a forint 1946-ban történő bevezetésekor még 100 egységet ért, 1990-re azonban már elvesztette vásárlóértékének 90 százalékát.
A készpénzben történő fizetés után visszajáró 1 és 2 forintos érméket a vásárlók nehéz kezelhetőségük (méretük, súlyuk) és alacsony vásárlóértékük miatt nem hozták újra forgalomba.
Az 1 és 2 forintos érméket az áru- és italautomaták többsége nem fogadta el, így ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a kis címleteket az emberek nem használták. A gyártott érmék mindinkább "egyszer használatossá" váltak, a jegybankból kikerülve az első fizetési tranzakciót követően túlnyomó részük pénztárcákban, perselyekben gyűlt vagy elkallódott, elveszett.
Az 1 és 2 forintos érmék bevonásáról szóló döntés meghozatalakor az érmék gyártási költsége 5-6-szorosa volt a névértéküknek, mégsem ez volt a döntő indoka a bevonásnak, hanem az, hogy nem vettek részt aktívan a készpénzforgalomban.
Leszkó Erika megállapította, hogy az 1 és 2 forintosok forgalomban tartásának társadalmi költségei jóval meghaladták az MNB-nél jelentkező, évi közel 1,5 milliárd forintra tehető gyártási, raktározási, szállítási, feldolgozási költségeket.
A bevonás miatti költségmegtakarítás nagyobb része ered abból, hogy a kereskedelemben, bankfiókokban, postákon nem merülnek fel a kis címletű érmék szállításával, tárolásával, feldolgozásával (számolás, rolnizás, csomagolás) kapcsolatos költségek. Ezek a jegybankon kívül eső költségek összességében 2-2,5 milliárd forintot tehettek ki éves szinten.
A kereskedők az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt nem árazták át az árucikkeket (ez egyébként hatalmas költséget jelentett volna), hanem a kerekítési törvény előírásai szerint csak az áruk fizetendő végösszegét kerekítették, ami így nem okozott áremelkedést - magyarázta az MNB kutatója.
Az 1 és 2 forintoshoz hasonló folyamat zajlik az 1 és 1 eurócentesekkel. Az 1 és 2 eurócentes érmék vásárlóereje az európai árszínvonal mellett meglehetősen alacsony, az emberek egyre kevésbé használják fizetéseik során, a pénztárcáikból rendszeresen kiürített kis címletű érmék nem kerülnek vissza az aktív készpénzforgalomba. Ezzel magyarázható, hogy Finnországban és Hollandiában már kivonták a két pénzérmét és áttértek a kerekítésre.
![Forrás: [origo]](/i/0802/20080229mikro218x.jpg "Forrás: [origo]")
![Forrás: [origo]](/i/0809/20080901218x152kl.jpg "Forrás: [origo]")